Sony Ericsson X10 mini pro (okostelefonfertőzés)

Húú, de rég blogoltam már Úgy esett, hogy jutányos áron hozzá tudtam jutni egy Sony Ericsson X10 mini pro “telefonhoz”.

Nagyon boldog vagyok, mert a környezetemben már szinte mindenki “okostelefonokoskodik”, így kezdtem magam a középkorban érezni a Sony Ericsson W800i telefonommal (amit nagyon szeretek és ezúton is üzenem neki: számítok rá a jövőben is).

Kicsit morfondíroztam, hogy a Sony Ericsson X10 mini vegyem-e, de aztán a Qwerty billentyűzet miatt Sony Ericsson X10 mini pro mellett döntöttem (kicsit volt drágább csak). Vicces, hogy hosszában kisebb, mint az előző telóm, széltében kicsit nagyobb; vastagságra szinte ugyanaz. Szóval tényleg MINI.
Emellett teljesíti az extra kívánságaimat!

• “okos” legyen (Android)
• “jó” kamera (5 megapixel autofókusz villanó led)
• prima zenelejátszás (igaz ez nem Walkman)
• Wifi
• a led-jét lámpaként is lehessen használni (sokat mászkálok sötét helyen)
• na és legyen “olcsó”, de ne valami recsegő ropogó gagyi

Sajnos egyáltalán nem könnyű ezen feltételeknek megfelelő telót találni. Ám mégis sikerült Legalábbis úgy néz ki!

Egyenlőre barátkozunk, időről-időre majd beszámolok, hogy megy! Azért pár dolgot már “kifigyeltem”: a WIFI nagyon szedi az aksiját, ellenben nagyon kell, mert az Android Marketben nem ritka a nagyobb progi, nekem meg ugye csak havi 100MB adatforgalomra van lehetőségem. Ám de WIFI-nek köszönhetően nem kell szarakodnom külön a gépen letöltéssel és telóra áttöltéssel, majd telepítéssel; hiszen WIFI-n keresztül prímán tudok garázdálkodni a Android Marketben (no meg manapság már mindenhol van WIFI emiatt hülye lettem volna olyan díjcsomagba menni ahol súlyos havidíjért mérik a “korlátlan” netet).

A kamera is egész tűrhető képeket csinál, arra, hogy ha valami véletlen esemény vagy alakalom van, teljesen jó fotózni. Maga a telefon meg iszonyatosan logikus felépítésű, már így is - fél nap után - egész jól tudom kezelni, szóval eleddig nagyon jók a benyomásaim!